AZ UNIKORNIS LEGENDÁJA

Lombard festő: Lány az egyszarvúval

(KERESZTÉNY MÚZEUM, ESZTERGOM)

Az unikornis Ófranciául unicorne. Latinul unicornis. Jelentése: egy-szarvú, unus: egy, cornu: szarv. 

Mesebeli állat, hasonlatos egy lóhoz, amely szarvat visel. Az unikornis kezdetben több állat alakjában is ismert volt (sárkány, vadszamár, antilop, orrszarvú: keveredtek is), de később többnyire szépséges fehér lovacskának ábrázolták; úgy, hogy homlokán hosszú, tekervényes szarv díszlik. a legendák szerint járása nesztelen, nem tapossa el a füvet, tavasz az aurája, és érzékisége elnyomja vadságát. 

Az unicornis (egyszarvú) mesebeli lény: létét csak perzsa, indiai, kínai mesékből és az ezeket kritika nélkül átvevő ógörög természethistóriákból ismerjük. Igaz, a Biblia ( Ószövetség) is hivatkozik példázataiban az egyszarvúra, s ennek alapján a középkor híres állattana, a Physiologus is megemlékezik róla, sőt vallásos mezbe öltözteti, s ezzel újabb tápot ad bűvös tulajdonságairól szóló mesés történetek terjedésének. Ezek közül a legnevezetesebb a csodalény homloka közepéből kiálló, egyetlen hosszú szarv antitoxikus ereje. A legenda szerint a tó vizébe, melyből az unicornis inni szokott, az elpusztítására törő gonosz kígyó mérget bocsát, ám az okos egyszarvú, mielőtt inna, tetszése szerint mozgatható, varázserejű szarvát a vízbe dugja, s ezáltal a legromlottabb, mérgező vagy méregtartalmú vizet is méregteleníti és kristálytisztává varázsolja. Érthető ezek után, hogy - magas jutalmat, ill. jövedelmet remélve - miért indult oly sok kincskereső szerencsevadász a rejtélyes állat felkutatására, de hiába, mert az unicornis láthatatlan maradt. 

A fiaskóból mégis egy újabb legenda született: a rendkívül vad természetű, titokzatos állat, amelynek egyetlen vadász sem képes a közelébe férkőzni, csodával határos módon megszelídül, ha szűzleányt lát. Tüstént hozzászalad, fejét ölébe hajtja és kezessé válik, így elfogható. Erre a különös „szelídülési reakcióra” még Leonardo da Vinci is dolgozott ki elméletet, s ezt ábrázolja a cikk elején látható képünk is, mely a „Szüzesség allegóriája” címen vonzza világhírű műalkotásként az Esztergomi Keresztény Múzeumba távoli országokból is a látogatókat.