EGYSZARVÚ ÁBRÁZOLÁS CSALÁDI CÍMERBEN I.

A NEMESSÁNYI CSALÁD

A Szepességben élõ Nemessányi családnak III. Endre király adományozott nemességet az 1300. július 2-án kelt ún. "Leleszi oklevél" tanúsága szerint. 

Az általunk ismert címer Nemessányi Mihály (+1694) nevéhez fűződik, aki néhány társával hordóba rejtőzve kikémlelte a törökök táborát; ennek eredménye lett az 1667-es nyertes csata a törökök ellen. A címerpajzs kék mezőjében három rózsa és egy csillag, tetején, ötágú koronán fehér unikornis (egyszarvú) ágaskodik. Nemessányi Bálint (+1706) ezidőtájt kuruc diplomata volt, Thököly Imre bizalmasa (állítólag ifjúkorában nevelője). A felvidéki fejedelemség követeként működött Lengyel- és Franciaországban. Thökölyt 1691-ben elkísérte a török száműzetésbe, majd amnesztiát kapott és hazatért. 1705-ben a szécsényi országgyűlésen Sáros vármegye egyik képviselõje volt. Nemessányi András részt vett a jakobinus-összeesküvésben. Neve a Martinovics-fán is szerepel. 1795-ben ő is a vádlottak padján állt, de fiatal korára való tekintettel nem ítélték el. Nemessányi Károly a híres eperjesi evangélikus kollégiumban többek között Pulszky Ferenc prefektusa volt, később mint ügyvéd működött. 1827-28-ban õ szervezte meg Eperjesen az Ifjúsági Magyar könyvtárat és a Magyar Társaságot. E fiatalok közül sokan részt vettek, sõt vezetõ szerepet vállaltak az 1848-as forradalom elõkészítésében. Nemessányi Sámuel Félix (1837-1881) neve a zeneművészetben világhírûvé lett.