A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kína. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kína. Összes bejegyzés megjelenítése

KÍNAI EGYSZARVÚ


szobor - xie zhi on the Sacred Way in the Ming Tombs in Beijing


A kínai egyszarvú a négy szent állat egyike a sárkány, a főnix és a teknősbéka mellett. Az egyszarvú, kínai nevén qilin a hagyomány szerint a 360 szárazföldi állat közül a legelső, azaz a királyuk, miként a főnix a madaraké. Kínai neve, csakúgy, mint a kínai főnix esetében, a két nemet jelöli: a Qi a hím unikornis, a Lin a nőstény. Az Unicorn tanában Odell Shepard hat különböző egyszarvút említ. A királyok, a Kioh Twan, a Poh, s Hiai Chai, a Too Jon Sheu, és a Ki – Lin. Shepard azt vallja, hogy ők az egyetlen eredetiből származnak. Az egyszarvú egyike volt a kínai művészetekben használt kedvenc motívumoknak. Egy – egy szarvat viseltek, bár a Ming időkben az egyszarvúakat két szarvval ábrázolták. A korai egyszarvút agresszív vadállatnak tartották, azt mondták tüzet eszik dühében, de különleges képességei közé tartozott, hogy eldöntse ki a jó és a gonosz. A Han időszakban a bírók székei mögött egyszarvú képeket festettek és i.sz. 3. és 4. századában a bírók és a cenzorok sapkáit ennek az állatnak hímzett alakjával díszítették. Egy név megfelelőbb volt e fajta egyszarvúnak, ez volt a Xie Zhi, ez így speciálisabbá tette az állatot. Ezt a nevet a Censorate hivatalnokok használták a köntös jelvényeiken.
A Confucainism és a Buddhizmus alatt egy második fajta egyszarvú fejlődött ki, és az agresszív jellemvonások eltűntek. Kedvező ómenné fejlődött a Li – ki. Az ősi könyvek említik, hogy bölcs és erényes uralkodó volt és képességei lehetővé tették, hogy amikor egy jóindulatú uralkodó megjelenik a világban, ő tudjon róla. Az egyszarvú szarva kisebb lett és puhává, húsossá változott és soha nem használta arra, hogy ártson bárkinek is. A Buddhisták tisztelték, mert nem taposott rá semmilyen élő rovarra és nem taposta le a lábai alatt a füvet.
A Ming dinasztiában a qilin elég különös volt. A Mingbe vezető szellemi utat őrizték. Ebben az időszakban az egyszarvúak nehézkes, ormótlan vadállatok voltak, így nem volt nagy valószínűsége, hogy tudtak volna füvön sétálni anélkül, hogy meg ne rongálják azt. Továbbá nekik két szarvuk volt. Feje formája hasonlított egy sárkányéhoz, volt sörénye és farka is. Különösen kedvelt motívum volt köntösökön több színárnyalatban. Teste hasonlított a qilinre, de oroszlán lábai voltak.
A Qingsnak szintén volt saját egyszarvúja. Ők megint különbözőek, de nekik is agresszív a megjelenésük. Forbidden városban van egy pár hatalmas bearanyozott qilin kompozíció a Ci Ning Gong Palotában. Ez a palota volt Qianlong császár anyjának lakhelye és a qilineket odarakta a becsülete miatt. Ezek az egyszarvúak szeretnek embert enni, ezért megkülönböztetik őket. Nem érdemes egyszarvúként említeni őket, különösen azért is, mert két szarvuk van. Nem hasonlítanak a Ki – Lin, vagy a Kirinekhez.
E fajta Unicorn rendkívül rejtélyes és amióta ismerik, tudják róla, hogy belelát a jövőbe. A Kirin/Ki – Lin könnyen felismerhető foltos háta miatt, amit különféle minták, alakzatokat tartalmaz és szokatlanul tompa szarva miatt. Ez az egyszarvú elkerüli a harcot. Ő a nyugalom és béke szimbóluma. Hangja édes és finom, miközben beszél, mintha kicsi ezüstharangok zengnének. Általában a Kirin/Ki – Lin hasonlít egy kicsi szarvashoz, de farka olyan, mint egy ököré. A festők különböző színekben ábrázolták őket, körülöttük általában felhővel. Ezek a lények mindig kedvesek. Miközben sétál nem ad ki hangot, olyan nesztelen. Annyira jóindulatúak, hogy még a füvet sem tiporják le a lábuk alatt. Ez a faj nagyon ritka volt és csak Kína rejtett erdeiben és távoli lakatlan részein fordult elő. Egyes rajzokban a Kirin/Ki – Lin kabátot visel, és oroszlán lábai vannak.


tradicionális egyszarvú minta, kínai templom falakra festették


EGYSZARVÚ AZ ÓKORI KELETI KULTÚRÁBAN

 
       The Unicorn in China 

      
The Ki: Male Chinese Unicorn

Az egyszarvú az ókori mitológia csodálatos állata. Neve magyarázatát a qi "hím egyszarvú" és a lin "nőstény egyszarvú" szavak összevonásából magyarázzák. Az egyszarvút különféleképpen írják le, de amiben megegyeznek, hogy az egyszarvú egyes részeit különböző állatok testrészeihez hasonlítják: az egyszarvú teste, mint a szarvasé, csak kisebb, nyaka, mint a farkasé, farka bikáé, egy szarva van, amely puha sapkában (ti. ránőtt húsban) végződik, patája lóé, szőre tarka (más változatok szerint vörösesbarna). A források fehér és zöld egyszarvút is emlegetnek. Járás közben nem tapossa el a füvet és a bogarakat, élő füvet nem fogyaszt, kizárólag csodálatos növényekkel táplálkozik. Egyes elképzelések szerint még repülni is tud, és úgy jár a vízen, mintha földön lépkedne. A legrégibb szövegekben a szarvasok vezéreként tűnik fel, de mindenképpen ő az állatok feje (a madaraké a főnix). Megkülönböztető jegye a szarva, amely tompa, így nem tud ártani vele. Az ókori szerzők a ren (emberségesség) morális-etikai kategóriájának megtestesüléseként fogták fel az egyszarvút. Az egyszarvú egyszarvúságához kapcsolódó szimbolikát különféleképpen értelmezik: az egyik változat szerint az ország egységének jelképe, a másik szerint az uralkodó egyeduralmáé. A taoista legendákban a Xiwangmu kíséretébe tartozó halhatatlanok járnak fehér egyszarvún. A régi időkben sok legenda szólt az egyszarvú megjelenéséről vagy elfogásáról, mindkettő az ideális, bölcs és humánus kormányzás kedvező előjelének számított. A hagyomány szerint az egyszarvú több évszázad alatt csak egyszer jelenik meg, egy legenda szerint Konfuciusz születése előtt is megjelent a világban. Kultusza ezért bölcs és erényes emberek születésébe vetett hithez kapcsolódott. A népi hiedelemben az egyszarvú megjelenését fiúgyermek születésével hozták kapcsolatba. Épp ezért hagyományos képi ábrázolásán, a jókívánságokat közlő nyomatokon, színes papírkivágásokon az égből alászálló egyszarvú csecsemőt hordoz. Alakja bizarrmódon összefügg a zsiráffal, ennek magyarázata, hogy a Ming-dinasztia idején az Afrika keleti partjáig eljutott tengeri expedíció ajándékba kapott zsiráffal tért vissza, amit az udvari tudósok egyértelműen az egyszarvúval azonosítottak és a Ming-ház virágzásának és a bölcs császár uralkodásának igazolásának vették.

Forrás: Terebess Ázsia Lexikon