ŐSI KÖZEL-KELET EGYSZARVÚJA

Indusvölgyi pecsét

Mezopotámia civilizációi, Asszíria, és Babilon egyszarvú ábrázolásai nagy, ökörhöz hasonló teremtmények. Egy ősi babiloni legenda szerint a nap oroszlán volt, ki állandóan üldözte az egyszarvú holdat az égről.


Kr.e. V. században, Darius II, perzsa uralkodásának az ideje alatt, egy görög orvos írt ez az egyszarvúról: "Indiában élnek a vadonban, amik olyan nagyok, mint lovak, vagy nagyobbak. A testeik fehérek, a fejeik sötétek, pirosak, és a szemeik sötétkékek. Egy szarvuk van a homlokukon, ami tizennyolc hüvelyknyi hosszú. A port, amit szarvából készítenek, halálos gyógyszerek ellen irányuló védelemként keverhetjük el egy italban."

KÍNAI EGYSZARVÚ

szobor - xie zhi on the Sacred Way in the Ming Tombs in Beijing

A kínai egyszarvú a négy szent állat egyike a sárkány, a főnix és a teknősbéka mellett. Az egyszarvú, kínai nevén qilin a hagyomány szerint a 360 szárazföldi állat közül a legelső, azaz a királyuk, miként a főnix a madaraké. Kínai neve, csakúgy, mint a kínai főnix esetében, a két nemet jelöli: a Qi a hím unikornis, a Lin a nőstény. Az Unicorn tanában Odell Shepard hat különböző egyszarvút említ. A királyok, a Kioh Twan, a Poh, s Hiai Chai, a Too Jon Sheu, és a Ki – Lin. Shepard azt vallja, hogy ők az egyetlen eredetiből származnak. Az egyszarvú egyike volt a kínai művészetekben használt kedvenc motívumoknak. Egy – egy szarvat viseltek, bár a Ming időkben az egyszarvúakat két szarvval ábrázolták. A korai egyszarvút agresszív vadállatnak tartották, azt mondták tüzet eszik dühében, de különleges képességei közé tartozott, hogy eldöntse ki a jó és a gonosz. A Han időszakban a bírók székei mögött egyszarvú képeket festettek és i.sz. 3. és 4. századában a bírók és a cenzorok sapkáit ennek az állatnak hímzett alakjával díszítették. Egy név megfelelőbb volt e fajta egyszarvúnak, ez volt a Xie Zhi, ez így speciálisabbá tette az állatot. Ezt a nevet a Censorate hivatalnokok használták a köntös jelvényeiken.

A Confucainism és a Buddhizmus alatt egy második fajta egyszarvú fejlődött ki, és az agresszív jellemvonások eltűntek. Kedvező ómenné fejlődött a Li – ki. Az ősi könyvek említik, hogy bölcs és erényes uralkodó volt és képességei lehetővé tették, hogy amikor egy jóindulatú uralkodó megjelenik a világban, ő tudjon róla. Az egyszarvú szarva kisebb lett és puhává, húsossá változott és soha nem használta arra, hogy ártson bárkinek is. A Buddhisták tisztelték, mert nem taposott rá semmilyen élő rovarra és nem taposta le a lábai alatt a füvet.

A Ming dinasztiában a qilin elég különös volt. A Mingbe vezető szellemi utat őrizték. Ebben az időszakban az egyszarvúak nehézkes, ormótlan vadállatok voltak, így nem volt nagy valószínűsége, hogy tudtak volna füvön sétálni anélkül, hogy meg ne rongálják azt. Továbbá nekik két szarvuk volt. Feje formája hasonlított egy sárkányéhoz, volt sörénye és farka is. Különösen kedvelt motívum volt köntösökön több színárnyalatban. Teste hasonlított a qilinre, de oroszlán lábai voltak.

A Qingsnak szintén volt saját egyszarvúja. Ők megint különbözőek, de nekik is agresszív a megjelenésük. Forbidden városban van egy pár hatalmas bearanyozott qilin kompozíció a Ci Ning Gong Palotában. Ez a palota volt Qianlong császár anyjának lakhelye és a qilineket odarakta a becsülete miatt. Ezek az egyszarvúak szeretnek embert enni, ezért megkülönböztetik őket. Nem érdemes egyszarvúként említeni őket, különösen azért is, mert két szarvuk van. Nem hasonlítanak a Ki – Lin, vagy a Kirinekhez.

E fajta Unicorn rendkívül rejtélyes és amióta ismerik, tudják róla, hogy belelát a jövőbe. A Kirin/Ki – Lin könnyen felismerhető foltos háta miatt, amit különféle minták, alakzatokat tartalmaz és szokatlanul tompa szarva miatt. Ez az egyszarvú elkerüli a harcot. Ő a nyugalom és béke szimbóluma. Hangja édes és finom, miközben beszél, mintha kicsi ezüstharangok zengnének. Általában a Kirin/Ki – Lin hasonlít egy kicsi szarvashoz, de farka olyan, mint egy ököré. A festők különböző színekben ábrázolták őket, körülöttük általában felhővel. Ezek a lények mindig kedvesek. Miközben sétál nem ad ki hangot, olyan nesztelen. Annyira jóindulatúak, hogy még a füvet sem tiporják le a lábuk alatt. Ez a faj nagyon ritka volt és csak Kína rejtett erdeiben és távoli lakatlan részein fordult elő. Egyes rajzokban a Kirin/Ki – Lin kabátot visel, és oroszlán lábai vannak.

tradicionális egyszarvú minta, kínai templom falakra festették

JAPÁN EGYSZARVÚ

麒麟

Qilin - Kirin

A Kirin hasonlít egy oroszlánra. Homokszínű és homlokán egyetlen szarvat visel. Bár alakja gyakran feltűnik szelíd farkasként, vagy kecskeként, de szemei mindig elszántak és fenyegetőek voltak. A Kirin birtokában volt az a rejtélyes képesség, amivel észlelni lehetett a jót és a rosszat. A bölcs Isan Yon elnökölt a bíróságban, eldöntötte az egyszerű ügyekben a bűnösség és az ártatlanság kérdését. De mikor az ügy komolyabb volt, pl. egy bűnözőt halálra kellett ítélni, nem bízott saját magában. Azokban az időkben a Kirinhez fordult. A Kirin mindig tudta, hogy ki az ártatlan és ki a bűnös, így az ítélet mindig igazságos volt. A japán egyszarvú mindig felismeri a bűnösséget és halállal bünteti azt. Ez figyelmeztetésként szolgál. A bűnösöket biztosan meg fogják büntetni. Az egyszarvú a keleti kultúra fontos része volt. Kínában és Japánban a Ki – Lin egy magányos állat. A hímet Ki – nak nevezik, míg a nőstényt Lin – nek. Senki sem tudja biztosan, hogy az egyszarvú hogyan született, de néhány mondás szerint a Ki – Lin a föld középpontjából származik. A Ki – Lin a legelső a földön valaha élt állatok közül és a leghatalmasabb.

Qing dinasztia korabeli Kirin (bronz szobor)

AZ EGYSZARVÚ, GALAHÁD ÉS A SZENT GRÁL

Domenichino: Virgin and Unicorn (fresco)

Galahad, Bors, and Percival achieve the Grail

Amikor belemerülünk a Szent Grál keresésébe, akkor tisztába kell lennünk azzal, hogy voltaképpen mit is keresünk. A leírások, és utalások sokféleségében, akkor találhatjuk meg az aranyfonalat, ha felismerjük, hogy a jelképek, misztikus elbeszélések voltaképp a bennünk lévő és minket körülvevő dolgok összefüggéseit ábrázolják, és arra hivatottak, hogy segítsenek minket magasabb tudatossághoz jutni. Ha ezt sikerül megértenünk, akkor keresésünk közben lépésről lépésre szinte térképet kaphatunk arról, mi is kell lezajlódjon bennünk.

Az egyszarvú kétségen felül magasságos szellemi eszmény jelképe, mely egyértelműen, „egyszarvúan” a magasabb, isteni természeti rend értékeire irányul. A leírások szerint az egyszarvú hófehér, és arany nyakörvet visel. Ez az új és tiszta akaratra utal, mely a szellem vezetése alatt áll. Az egyszarvú ezek szerint rendkívül jelentős jelkép. Élőlényként a természetben nem fordul elő. Egyes festmények fehér lónak ábrázolják, homlokán hosszú, csavarodott arany szarvval. 


Galahád és a Szent Grál - Artur király és asztaltársaságának pompás legendája lovagok kalandjait ecseteli, akik kivonulnak a szent Grál keresésére. Közülük csak négyen hivatottak a Grál-rejtély megélésére. Bűnös állapota miatt az első a Grált csupán álmában pillantja meg. A második kénytelen visszatérni a világba, hogy a Grált hirdesse, magasabb fokra még nincsen felkészülve. A harmadik lovag, Parzifál, az ösvényen számos bukás és talpra állás után a Grál őre, Grál-király lett. A negyedik pedig, Galahád, a tudó és beteljesítő - a beavatott - belépett a Grál fényességébe.
Figyelemre méltóak a Galahád új akarati állapotáról szóló leírások. Azt mondják például: 


„Galahád pillantása végigsiklott a lovagok társaságán, az asszonyokon és leányokon, a kerekasztalon, a széken, melyen arany felirat ragyogott.- Uram, palotád gyönyörű, de nem maradhatok itt. Kint vár a lovam. Nem tudom hová visz, de nem is firtatom. Feladat vár rám, melyet teljesítenem kell. Saját kívánságaimra gondolnom sem szabad. Isten veled Uram.Meghajolt a király előtt és elhagyta a termet. Az utána siető lovagok az udvarban fehér lovat pillantottak meg, melyre Galahád felpattant, és elvágtatott.”


Legendákban és mondákban a ló egy magasabb rendű, lendületes csillagerőre utal, melyet asztrális erőnek is neveznek. A fehér pedig a tisztaság színe. Aki elért Galahád szellemi fokára, az teljesen ráhangolódott az isteni akaratra. A dolgok nem az ő vezetése alatt állnak, hanem minden órában a magasabb rendű akaratnak vannak alávetve. Teljes önátadás, más helyeken a teljes önátadásba vetett bizalmáról olvashatunk: 


„Galahád előtt zöld ruhás, fekete hajú szép asszony áll, Nimué, a Tó Asszonya. - Már vártalak - üdvözli Galahádot. Galahád leszáll a lóról, meghajol és udvariasan köszönti. - Magányos lovag vagy, Galahád - szól Nimué. - Hol a pajzsod? Pajzs nélkül indulsz ily nagy útra? - Úrnőm, reggel még kardom sem volt. Nem kerestem, mégis kaptam egyet. Ha pajzs kell, bizonyára időben hozzájutok. - S ha nem, Galahád? - Úgy pajzs nélkül keresem a Grált. - S ha a Grált sem találod? - Ez nem kérdés számomra, Úrnőm. Megbíztak a keresésével. Ennyi elég nekem.”

HAMVAS BÉLA: UNICORNIS

Az Unicornis az egyszarvú állat. A két szarv a két szem, a két kéz, a két nem, a kettősség, a két here, a két méhkamra jele. Az egy szarv a homlokszem, az egy, a lingam, a joni, a szív, az androgün. Az egyszarvú a szent erdőben a szürracionális állat. Kínában Ki-linnek hívták. Kung-ce anyjának, mielőtt fia megszületett, álmában megjelent. Az első egyszarvú a föld középpontjából ugrott ki. Elevenen alig látták. Tyanai Apolloniusról mondják, hogy egyszer találkozott vele. Mózes azt írja: Az Úr kivitte őket Egyiptomból, olyan az ő ereje, mint az egyszarvúé. Az egy a megismételhetetlen. Egyszer van. Egyetlenegyszer. Először és utoljára. Megfoghatatlan és meghatározhatatlan. A misztérium. A hallgatás őre a néma szent erdőben élő hangtalan egyszarvú, a tilalmak küszöbén, az utolsó lény, a lét legvégső alakja, az Egy. De hiába egy és egyetlen. Ha vele vagy, tudod, hogy ez az egy az egész és az egyetlen, a minden. Hiába van először és utoljára. Mindig volt és van és lesz. És hiába megfoghatatlan. Ő az egyetlen megfogható, ő a valóság, a realitás, a tapasztalat és a konkrétum, és ami rajta kívül van, az káprázat. Hiába ő a misztérium, ez a misztérium van bennem és benned, és ez vesz bennünket körül, és ez az, amit megérintünk, s amit megeszünk s amit látunk és orrunkkal beszívunk, s hiába titok, ez az, amit mindenki tud, és hiába tilalom, ez az, amiből vagyunk. Ez az egyszarvú. Az egyszarvúval találkozni lehet a városok utcáin, s akkor a sorsdaimón arcát viseli. Ilyenkor az ember nyakában ül, kezében korbács, és az embert űzi. Az emberek az utcán azért rohannak, mert ő hajtja őket. Találkozni lehet vele gyermekek, leányok, szentek arcán, akkor ő az angyal. Ilyenkor az embert kezénél fogva vezeti szelíden. Amikor az ember a földet elhagyja, a lélek vezetője lesz, elöl megy, és az utat mutatja. Egy szarva világít, mint a csillag. Vannak lelkek, akik felülnek reá, s az egyszarvú viszi őket hátán, a túlvilág birodalmain át, erdőkön, hegyeken, folyókon át, szarva egyre jobban és jobban ragyog, előre mered a térbe, és az utat mutatja.

UNIKORNISSZARV LELET

Unicornis a valóságban nem létezik, unicornisszarv azonban igen. Csalafinta szélhámosok ugyanis az északi tengerekben élő fogascet, a narvál agyarát - jó pénzért - unicornisszarvként árusították. A mesés összegekbe kerülő csodaszer hatástalansága a pusztító pestisjárvány idején bebizonyosodott, és a tengerhajózás hatalmas méretű fejlődésével a korábban sok ezer aranyat érő, különlegesen ritka arkánum (csodaszer) még a patikából is kiszorult, ezért ma már csak orvostörténeti múzeumokban látható.

AZ UNIKORNIS LEGENDÁJA

Lombard festő: Lány az egyszarvúval

(KERESZTÉNY MÚZEUM, ESZTERGOM)

Az unikornis Ófranciául unicorne. Latinul unicornis. Jelentése: egy-szarvú, unus: egy, cornu: szarv. 

Mesebeli állat, hasonlatos egy lóhoz, amely szarvat visel. Az unikornis kezdetben több állat alakjában is ismert volt (sárkány, vadszamár, antilop, orrszarvú: keveredtek is), de később többnyire szépséges fehér lovacskának ábrázolták; úgy, hogy homlokán hosszú, tekervényes szarv díszlik. a legendák szerint járása nesztelen, nem tapossa el a füvet, tavasz az aurája, és érzékisége elnyomja vadságát. 

Az unicornis (egyszarvú) mesebeli lény: létét csak perzsa, indiai, kínai mesékből és az ezeket kritika nélkül átvevő ógörög természethistóriákból ismerjük. Igaz, a Biblia ( Ószövetség) is hivatkozik példázataiban az egyszarvúra, s ennek alapján a középkor híres állattana, a Physiologus is megemlékezik róla, sőt vallásos mezbe öltözteti, s ezzel újabb tápot ad bűvös tulajdonságairól szóló mesés történetek terjedésének. Ezek közül a legnevezetesebb a csodalény homloka közepéből kiálló, egyetlen hosszú szarv antitoxikus ereje. A legenda szerint a tó vizébe, melyből az unicornis inni szokott, az elpusztítására törő gonosz kígyó mérget bocsát, ám az okos egyszarvú, mielőtt inna, tetszése szerint mozgatható, varázserejű szarvát a vízbe dugja, s ezáltal a legromlottabb, mérgező vagy méregtartalmú vizet is méregteleníti és kristálytisztává varázsolja. Érthető ezek után, hogy - magas jutalmat, ill. jövedelmet remélve - miért indult oly sok kincskereső szerencsevadász a rejtélyes állat felkutatására, de hiába, mert az unicornis láthatatlan maradt. 

A fiaskóból mégis egy újabb legenda született: a rendkívül vad természetű, titokzatos állat, amelynek egyetlen vadász sem képes a közelébe férkőzni, csodával határos módon megszelídül, ha szűzleányt lát. Tüstént hozzászalad, fejét ölébe hajtja és kezessé válik, így elfogható. Erre a különös „szelídülési reakcióra” még Leonardo da Vinci is dolgozott ki elméletet, s ezt ábrázolja a cikk elején látható képünk is, mely a „Szüzesség allegóriája” címen vonzza világhírű műalkotásként az Esztergomi Keresztény Múzeumba távoli országokból is a látogatókat.

EGYSZARVÚ AZ ÓKORI KELETI KULTÚRÁBAN

 

       The Unicorn in China 

      

The Ki: Male Chinese Unicorn

Az egyszarvú az ókori mitológia csodálatos állata. Neve magyarázatát a qi "hím egyszarvú" és a lin "nőstény egyszarvú" szavak összevonásából magyarázzák. Az egyszarvút különféleképpen írják le, de amiben megegyeznek, hogy az egyszarvú egyes részeit különböző állatok testrészeihez hasonlítják: az egyszarvú teste, mint a szarvasé, csak kisebb, nyaka, mint a farkasé, farka bikáé, egy szarva van, amely puha sapkában (ti. ránőtt húsban) végződik, patája lóé, szőre tarka (más változatok szerint vörösesbarna). A források fehér és zöld egyszarvút is emlegetnek. Járás közben nem tapossa el a füvet és a bogarakat, élő füvet nem fogyaszt, kizárólag csodálatos növényekkel táplálkozik. Egyes elképzelések szerint még repülni is tud, és úgy jár a vízen, mintha földön lépkedne. A legrégibb szövegekben a szarvasok vezéreként tűnik fel, de mindenképpen ő az állatok feje (a madaraké a főnix). Megkülönböztető jegye a szarva, amely tompa, így nem tud ártani vele. Az ókori szerzők a ren (emberségesség) morális-etikai kategóriájának megtestesüléseként fogták fel az egyszarvút. Az egyszarvú egyszarvúságához kapcsolódó szimbolikát különféleképpen értelmezik: az egyik változat szerint az ország egységének jelképe, a másik szerint az uralkodó egyeduralmáé. A taoista legendákban a Xiwangmu kíséretébe tartozó halhatatlanok járnak fehér egyszarvún. A régi időkben sok legenda szólt az egyszarvú megjelenéséről vagy elfogásáról, mindkettő az ideális, bölcs és humánus kormányzás kedvező előjelének számított. A hagyomány szerint az egyszarvú több évszázad alatt csak egyszer jelenik meg, egy legenda szerint Konfuciusz születése előtt is megjelent a világban. Kultusza ezért bölcs és erényes emberek születésébe vetett hithez kapcsolódott. A népi hiedelemben az egyszarvú megjelenését fiúgyermek születésével hozták kapcsolatba. Épp ezért hagyományos képi ábrázolásán, a jókívánságokat közlő nyomatokon, színes papírkivágásokon az égből alászálló egyszarvú csecsemőt hordoz. Alakja bizarrmódon összefügg a zsiráffal, ennek magyarázata, hogy a Ming-dinasztia idején az Afrika keleti partjáig eljutott tengeri expedíció ajándékba kapott zsiráffal tért vissza, amit az udvari tudósok egyértelműen az egyszarvúval azonosítottak és a Ming-ház virágzásának és a bölcs császár uralkodásának igazolásának vették.

Forrás: Terebess Ázsia Lexikon