EGYSZARVÚ

EGER

Eger város címere csücskös talpú kék pajzs, amelynek zöld talpán természetes színű, két lőréses, három, pártázatos, nyitott kapujú bástyával megerősített védőfal áll. Balról ágaskodó ezüst (fehér) EGYSZARVÚ, első lábaival hegyével felfelé álló, arany markolatú, kétélű ezüst kardot tart, amelyre zöld kígyó tekeredik. A kard hegyén ezüst hatágú csillag. Jobbról természetes színű, kiterjesztett szárnyú sas lebeg, karmai között nyitott könyvet tart. A pajzsfő közepén arany napkorona fele. A pajzsot takarók helyett barokkos arany-ezüst indadísz keretezi, az indák közül jobbra és balra egy-egy vörös nyelvű griff feje tekint ki.

Forrás: Wikipédia

A mindszenti Kapuváry család

A Kapuváry Veszprém-, Fejér- és Baranya vármegyékben szétágazó régi nemesi család, amelynek történetét szűkebb pátriánkban a XVIII. századtól ismerjük. A török hódoltság és a rendi felkelések alatt sok nemesi levél elveszett, miközben az új nemesítések miatt nőtt a nemesség száma. Sokan adták ki magukat jogtalanul nemesnek. Mindez szükségessé tette a nemesi családok és személyek rendszeres revízióját. Az 1754/55. évi országos nemesi összeíráskor Tolna megyében Kapuváry József fordul elő az igazolt nemesek között, aki Meszlenyi János, Györköny betelepítője unokájának, Sixty Johannának a férje, Cece egyik birtokosa, és II. József idejében Tolna megye alispánja. A család Fejér megyétől 1790-ben nyert megújított nemesi bizonyítványt. A Kapuváryak a „mindszenti”, illetve „újmindszenti” előnevet használták. A család ősi fészke a Baranya megye területén fekvő középkori Mindszent (a török idők után Újmindszent) település volt, amely a mai Bogádmindszent község része volt. A Kapuváryak sorából a XVIII. század második felében még két nevezetes egyházi személyiséget emelhetünk ki. Egyikőjük Kapuváry Márton, aki a tolnai plébániáról került 1740-ben Pécsre, majd ott 1749-66-ig székes káptalani mesterkanonok volt. Ő építtette Pécsett a Janus Pannonius utcában álló, ma „lakatos” házként ismert épületet 1744-ben, amely mai végleges alakját 1772-ben kapta meg. Az építkezések emlékét a homlokzaton két egymás mellé helyezett címer őrzi: az egyik a Kapuváry címer, a másik a későbbi átépítést végző kanonoké.

A Cecén született újmindszenti Kapuváry Antal, a már említett Kapuváry József fia, veszprémi kanonokként írta be nevét a város történetébe. Az ő 1793-ban építtetett háza is Veszprém egyik nevezetessége. Halála előtt a megyének adományozta, hogy itt szülhessenek a házasságon kívül élő asszonyok, nevelhessék a kitett gyermekeket. A később városházaként is funkcionáló épület homlokzatát szintén a Kapuváry címer díszíti. A családi jelvényt a györkönyi temetőben álló sírköveken közelebbről is megszemlélhetjük. A címerpajzs közepét egy hármas halom mellett ágaskodó egyszarvú (unicornis) foglalja el. A homloka közepéből kinövő szarvat viselő fehér színű ló a heraldikában meglehetősen gyakori szimbólum, és elsősorban az erőt, a hatalmat jelképezi. Mellette jobb oldalt holdarc, balról hatsugarú csillag látható. A kehely formájú címersisak díszeként fent megismétlődik az egyszarvú alakja. A sisakból kétoldalt kiinduló, a pajzsot közrefogó takaró stilizált növényt ábrázol.Györkönyben mindszenti Kapuváry János neve ismert, aki – a Meszlenyi családfából leágazó – Salamon Judittal kötött házassága révén válik itt birtokossá a XIX. század elején. Azon földesurak közé tartozik, akik nem távolról irányítják gazdaságukat, hanem helyben is laknak. A Kapuváry kúria (további négy közbirtokoséval együtt) a falu északi végén, Diósban állt. Az épület mára sajnos nyomtalanul eltűnt. Kapuváry János baranyai táblabíróból lesz 1818-ban Tolna vármegye főszolgabírója. Sokirányú érdeklődését és tájékozottságát mutatja, hogy ekkor már előfizetője az egy évvel korábban indult, majd később híressé vált folyóiratnak, a Tudományos Gyűjteménynek. A főbírói tisztet később többször is betölti. Ebben a minőségében küldi ki 1829-ben a községek jegyzőinek a feladatot, hogy válaszoljanak Egyed Antalnak 22 kérdésére, amely nevezetes felmérés ma a helytörténészek egyik alapvető forrásmunkája. Az ő diósi birtokán kerülnek elő 1820-ban a cikádákat is rejtő római kori leletek. Mint közéleti ember az 1830-as évektől a megyei reformer nemességgel tart.Kapuváry János magánélete tragikusan alakult. Mind a négy gyermekét – két fiát és két leányát – fiatal korukban elveszítette. Volt olyan év (1840), amikor egy héten belül egymásután kettőt temetett el: László április 11-én, 21 éves korában, Erzsébet 17-én 18 évesen hunyt el. Miután 1845-ben utolsó gyermeke is meghalt, 1848. január 2-án Kapuváry János egy Galíciából származó nyolc év körüli elhagyott fiút vett magához, akit később Kapuváry Antal néven örökbe fogadott. Ez év márciusában felesége is eltávozott az élők sorából. A maga korában nagy visszhangot keltett halálesetet Tolnai Lajos is megörökítette „A Kapuváry kastély” című novellájában. A sorscsapásoktól megtört apa és férj szinte eszét vesztette fájdalmában. „Kiszaladt a halott mellől, puskát ragadt és fellőtt a magas égre, hogy lelője az istent.” – írja Tolnai. Néhány hónap múlva, 1848 szeptemberében Kapuváry János a „haza czéljaira” felajánlotta régiséggyűjteményét, amelyből 30 darab fegyvert Szemere Bertalan belügyminiszter rendeletére a Nemzeti Múzeum számára válogattak ki: pisztolyokat, szerszámíjat, handzsárokat, sisakokat és 13 régi puskát. 1852-ben fogadott fia ügyében a megyehatósághoz fordult. Levelében azt írta, hogy Antalt „iparüzletre” szeretné taníttatni, de ehhez kellene a gyermek keresztlevele, és kéri a hatóságot, segítsen ennek megszerzésében a galíciai Bielitzhez tartozó Peczerka nevű helységből. Három év múlva, 1855-ben az „utolsó Kapuváry” is – ez áll a györkönyi temetőben a családi sírbolt felett fekvő sírkövén – meglelte örök nyugalmát. 1865-ben a magyar királyi udvari kancellária közlése szerint „Kapuváry Antal, gyámja és legközelebbi rokona javallata, valamint a megyei árvatörvényszék mint gyámhatóság ajánlata alapján nagykorúnak nyilváníttatik.” További sorsát nem ismerjük.

Brunn János 2010. október

Forrás: gyorkony.hu

EGYSZARVÚ

DESIGN CENTER

STREET ART

EGYSZARVÚ DIVAT

A MODERN EGYSZARVÚ

ŐSI KÖZEL-KELET EGYSZARVÚJA

EGYSZARVÚ MAGYAR TELEPÜLÉSEK CÍMEREIBEN II.

EGYSZARVÚ ÁBRÁZOLÁS CSALÁDI CÍMERBEN II.